Kevesebb és drágább lesz a hitel az elkövetkezendő években
A pénzügyi válság ténye a gazdaság minden szereplőjének rossz hír. Főleg egy ilyen sérülékeny gazdasági rendszerben, mint a miénk jelenleg, ahol csak egy dologban nem vagyunk elmaradva a világ többi országához képest: a hitelfelvételek terén. Miközben sajnálkozunk, azért jusson eszünkbe, hogy a nagy hitelfelvételi kedv (vagy kényszerűség) nagyban segítette a válság kialakulását, igaz, nem a személyi kölcsönök szektora az, amely a válságot a legjobban gerjesztette. Sokkal súlyosabb pénzekről van itt szó, bankközi hitelezésről, ahol rendesen óriási pénzek forognak.
Nyitott, európai gazdaságként nyilvánvalóan nálunk is érezteti hatását az Amerikából indult válság, amely lassan szétterjedt az egész világ minden fejlett bankrendszerrel bíró országára. A Magyar bankrendszert a nagy OTP és néhány európai bank leányvállalatai (KBC, Erste és Raiffeisen, WestLB, Intesa, Unicredit) uralják. A szakemberek szerint összeomlástól nem kell tartani, és minden, a média által mesterségesen generált hisztéria ellenére az OTP sem fog összeomlani, hiszen óriási likviditási tartalékai vannak.
Tény, ami tény azonban: valóban hitelválság, pénzügyi válság van és ennek hatása ha tetszik, ha nem a személyi kölcsönöket is érinti valamelyest, de talán ezt a szegmens legkevésbé. Bár az európai országok, köztük Magyarország vezetése is egyértelműen deklarálta, hogy mindent megtesznek a bankok tömeges bedőlése ellen, a bankok a válság hatására hozott intézkedéseik nyomán ezentúl - legalább a válságból való kilábalásig - sokkal óvatosabban, drágábban adnak majd hitelt és volumenben is erősen visszaszorítják a kihelyezendő hitelösszegeket. Ez az ügyfeleknek több önerő bevonását és magasabb törlesztőrészletet jelenthet, valamint a hitelbírálat szigorodását. Esetlegesen és ideiglenesen az is előfordulhat, hogy egy-egy bank bizonyos devizahitelek folyósítását befagyasztja, azaz csak forintban helyez ki hiteleket, magyarul szűkebb lesz a paletta a hitelek finanszírozási alapjait illetően. A Raiffeisen épp a minap jelentette be, hogy bizonytalan időre befagyasztja a svájci frank, euró és egyéb devizaalapú kölcsöneinek folyósítását és ezentúl csak forint alapú hitelt lehet felvenni.
Azért az vegyük figyelembe, mielőtt elkeserednénk, hogy ezután nem tudjuk megvenni a HD tévét (ó, micsoda csapás a digitális televíziózás hajnalán!), hogy a személyi kölcsönök piacán az egyéb hitelfajtákkal összevetve kis pénzekkel játszanak a bankok, ezért valószínűsíthető, hogy nem fogják teljesen befagyasztani a kihelyezéseiket, hiszen a fogyasztási hitelek és a személyi kölcsönök 20-25%-os kamatterhe meglehetősen vonzó profitot nyújt számunkra. Sok kicsi pedig sokra megy - a bankok számára is.
Szóval, lehet, hogy kicsit (még) drágábbak lesznek a személyi kölcsönök, kicsit jobban megnézik a bankok, hogy kinek adnak kölcsön és lehet, hogy nem adnak olyan sokat, de személyi hitelezés, személyi kölcsön egészen biztosan továbbra is lesz - úgy ahogy eddig is volt és most is van.
A pénzügyi válság ténye a gazdaság minden szereplőjének rossz hír. Főleg egy ilyen sérülékeny gazdasági rendszerben, mint a miénk jelenleg, ahol csak egy dologban nem vagyunk elmaradva a világ többi országához képest: a hitelfelvételek terén. Miközben sajnálkozunk, azért jusson eszünkbe, hogy a nagy hitelfelvételi kedv (vagy kényszerűség) nagyban segítette a válság kialakulását, igaz, nem a személyi kölcsönök szektora az, amely a válságot a legjobban gerjesztette. Sokkal súlyosabb pénzekről van itt szó, bankközi hitelezésről, ahol rendesen óriási pénzek forognak.
Nyitott, európai gazdaságként nyilvánvalóan nálunk is érezteti hatását az Amerikából indult válság, amely lassan szétterjedt az egész világ minden fejlett bankrendszerrel bíró országára. A Magyar bankrendszert a nagy OTP és néhány európai bank leányvállalatai (KBC, Erste és Raiffeisen, WestLB, Intesa, Unicredit) uralják. A szakemberek szerint összeomlástól nem kell tartani, és minden, a média által mesterségesen generált hisztéria ellenére az OTP sem fog összeomlani, hiszen óriási likviditási tartalékai vannak.
Tény, ami tény azonban: valóban hitelválság, pénzügyi válság van és ennek hatása ha tetszik, ha nem a személyi kölcsönöket is érinti valamelyest, de talán ezt a szegmens legkevésbé. Bár az európai országok, köztük Magyarország vezetése is egyértelműen deklarálta, hogy mindent megtesznek a bankok tömeges bedőlése ellen, a bankok a válság hatására hozott intézkedéseik nyomán ezentúl - legalább a válságból való kilábalásig - sokkal óvatosabban, drágábban adnak majd hitelt és volumenben is erősen visszaszorítják a kihelyezendő hitelösszegeket. Ez az ügyfeleknek több önerő bevonását és magasabb törlesztőrészletet jelenthet, valamint a hitelbírálat szigorodását. Esetlegesen és ideiglenesen az is előfordulhat, hogy egy-egy bank bizonyos devizahitelek folyósítását befagyasztja, azaz csak forintban helyez ki hiteleket, magyarul szűkebb lesz a paletta a hitelek finanszírozási alapjait illetően. A Raiffeisen épp a minap jelentette be, hogy bizonytalan időre befagyasztja a svájci frank, euró és egyéb devizaalapú kölcsöneinek folyósítását és ezentúl csak forint alapú hitelt lehet felvenni.
Azért az vegyük figyelembe, mielőtt elkeserednénk, hogy ezután nem tudjuk megvenni a HD tévét (ó, micsoda csapás a digitális televíziózás hajnalán!), hogy a személyi kölcsönök piacán az egyéb hitelfajtákkal összevetve kis pénzekkel játszanak a bankok, ezért valószínűsíthető, hogy nem fogják teljesen befagyasztani a kihelyezéseiket, hiszen a fogyasztási hitelek és a személyi kölcsönök 20-25%-os kamatterhe meglehetősen vonzó profitot nyújt számunkra. Sok kicsi pedig sokra megy - a bankok számára is.
Szóval, lehet, hogy kicsit (még) drágábbak lesznek a személyi kölcsönök, kicsit jobban megnézik a bankok, hogy kinek adnak kölcsön és lehet, hogy nem adnak olyan sokat, de személyi hitelezés, személyi kölcsön egészen biztosan továbbra is lesz - úgy ahogy eddig is volt és most is van.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése